Az elmúlt időszak nagyon intenzív volt, de újra emlékeztetett arra, hogy a gyógyulás folyamata nem lineáris. Nem kellemesen és logikusan ível felfelé. hanem hullámvölgyeket hoz magával.
Erre pedig fontos emlékezni, amikor egy nehéz időszak közepén találjuk magunkat.
Attól, hogy már dolgoztunk az önbizalmunkon nem jelenti azt, hogy kész van és rá sem kell nézni többé, mert ő most már jól lesz mindig. Attól, hogy egyszer hiszünk a teremtő erőnkben minden egyes sejtünkkel, vagy épp azt gondoljuk, hogy tökéletesen a helyünkön vagyunk egy adott munkahelyen vagy párkapcsolatban, nem jelenti azt, hogy az élet nem rántja ki alólunk a stabilnak hitt szőnyeget és kérdőjeleztet meg velünk mindent, amiben valaha hittünk és tettünk.
Ezekben a pillanatokban az egyik legkellemetlenebb érzés azt hallani, hogy minden okkal történik, pedig valóban így igaz. Egyszerűen felrázzuk magunkat. Kilökjük magunk a komfortzóna kényelmesnek tűnő langyos pocsolyájából.
Megszűnik a kényelem érzése azért, hogy változásra bírjuk saját magunk, így tudunk fejlődni és haladni.
Igy tudunk egy mélyebb szinten megtanulni szeretni, vagyis feltételek nélkül elfogadni.
Amikor minden rendben van odabent és jól érezzük magunk, olyankor könnyű az önelfogadás. De képes vagy erre olyankor is, amikor olyan érzések kavarognak benned, amit negatívnak titulálsz? Amik elől legszívesebben elmenekülnél?
Ilyenkor tudod gyakorolni igazán az elfogadás és önszeretetet művészetét. Ilyenkor tudod meggyógyítani azon részeid, amiket eddig elutasítottál. Igy tudsz teljesebbé válni újra és egy következő szintre emelkedni.
A “negatív” érzésektől nem lehet elmenekülni, nem lehet őket végleg megszüntetni, hisz az emberi lét részei. Azonban, amint elengedjük a feléjük gyakorolt ellenállást, már is megszűnik a szenvedés.
Megjelenik az elfogadás a jelen pillanat iránt, ami a következőt teremti. Az elfogadás változást szül. A változás pedig lehetővé teszi, hogy újabb szinteken ismerj rá önmagadra, tehát folyamatosan gyarapodj és tágulj, ahogy az egész Univerzum teszi.
A mondat, ami engem éltetett ebben az időszakban, az volt, hogy az egyetlen dolog az életben, ami állandó, az a változás.
Ami azt jelentette, hogy ez az állapot is el fog múlni és egy nap felkelek és újra harmóniát fogok tapasztalni odabent. Igy ezzel a mondattal zárnám ezt a bejegyzést.
Legyen csodaszép napod és sikerekben gazdag teremtést.