Igazi nő lettem?

Sokáig nem igazán tudtam, hogy mit jelent nőnek lenni. Ha volt is a fejemben valami nagyon halvány elképzelés róla, nem igazán vittem rá a figyelmem, hogy ebből mennyit képviselek.  

Majd, amikor találkoztam a férfi és női energiák fogalmával, azt vettem észre, hogy sokkal dominánsabban használtam a maszkulin energiát, mint a feminin vonalat.  

Tehát azt hittem meg kell tanulnom nőnek lenni.  

Igazából ennek hatására kezdtem el gondolkodni, hogy én milyen nő szeretnék lenni, valamint arról is, hogy emellé a nő mellé, milyen férfira vágyom. 

Az utóbbi napokban viszont egyre inkább láttam magamban azt a nőt, aki én szeretnék lenni ebben az életben. Elkaptam olyan mozdulataim, megnyilvánulásaim, szavaim, amik pont ezt tükrözték és a megfelelő ember mellett tökéletesen ez az energia uralkodik bennem.  

A számomra nagybetűs nő. 

Eddig is ott volt bennem ez a minőség és eddig is bármikor előbújhatott volna. Egész egyszerűen nem vonzottam olyan ember az életembe, aki mellett ezt megtudtam volna testesíteni. Mivel rendkívül hamar felmérem az energiákat, igy a megfelelő szerepet is villámgyorsan felveszem, ami egyensúlyt teremt az adott helyzetben. A legtöbb esetben pedig erős feminin energiával rendelkező személyek voltak körülöttem, tehát én testesítettem meg a maszkulint. 

De most végre tapasztalhatom, hogy mennyire könnyedén jön a másik oldal is és végre megélhetem a nőt. Csodálhatom és érezhetem ilyen módon is magam és a megtestesülésem. 

Ahogy ma kint ültem a teraszon és néztem, ahogy D dolgozott, ott volt bennem az elégedett nő. A tökéletes pillanat, ahogy a nap sugarai melegítenek, csend van, a város zajától távol, a biztonságot adja a föld és a társaság és még tanulhatok is a szabadban. Egyszerűen tökéletes volt ez a mai nap is.  

Egyre több olyan napom van, ami egyszerűen úgy tökéletes, minden pillanatával együtt, ahogy van. A csodás lehetőség a rögtönzött kis konyhában, ahogy megélhettem a főzés varázsát, az elégedett hangok, ahogy együtt ettük a finom meleg ételt.  

A kávé, miközben az lábam a férfi ölében szunnyad.  

Végig éreztem, hogy igazán élek és még a szemeim is mosolyogtak.  

Nem kellettek hatalmas dolgok ehhez az érzéshez. Sőt, pont az apró pici pillanatok tették ennyire csodálatossá. 

Nagyon örülök, hogy egyre inkább tapasztalom ezt a végtelen csodát és hálát a mindennapokban. Az egészben az érdekes az, hogy eddig is jelen volt, csak átsiklottam felette. De most már megállok és megcsodálom, tényleg megélem és befogadom, hogy ezt az életem teremtettem magamnak.  

Nagyon boldog vagyok, hogy megtestesíthetem a nőt, akivé váltam és tapasztalhatom ezt a varázslattal és mágiával teli életet, amit sikeresen lehoztam is a földre. 

Egyre inkább felismerem a valódi erőm, egyre tudatosabb vagyok rá és szinte hihetetlen tapasztalni, de közben mégis annyira természetes. 

Ez a nő vagyok érzés pedig számomra maga a csoda, eddig csak másokat figyelve éreztem ezt, most pedig magam váltam azzá, amire korábban csak vágytam és álmodoztam róla. 

Megint csak oda lyukadok ki, hogy bármit megteremthetek, amire ráviszem a figyelmem.  

Köszönöm az életem! 

Köszönöm, hogy nő vagyok! 

Köszönöm, hogy létezem!  Köszönöm, hogy vagyok!